Te

Félkörben nádas, ott távolabb fű,
Alattam forró homok, előttem a víz,
Felettem tiszta  - akár a szemed -  kék ég,

Mellettem                                              Te!
Karomban                                             Te!
Szememben                                          Te!
Lelkemben                                            Te!
Agyamban                                            Te!
Ereimben                                              Te!
Bennem                                                Te.

Nádasban, fűben, fában ,
Sárgában, kékben, vörösben,
lilában, hidegben, melegben
örömben és fájdalomban  –

Ha nem vagy itt akkor is              Te!
Mindig csak                                  Te!
A halálon túl is csak                     Te!
      Mellettem                               Te!

Csillag az égen, Te és Én a fűben
Előttünk a víz, alattunk a fű,
Távolabb kavicsos part, félkörben nádas.

Nászunkat nádi békák
zenéje visszhangozza
az egész világnak!

Az éjszakában egy sikoly repül az éjbe
És senki nem tudja mit jelent, csak  Te!

Ahogy megyek, ahogy megyek

zárt ajtókba ütközöm.

már nem ragyog a tükröm!

 

Párás a szemem is, elsírt

gyöngykönnyek medre.

Köd szurkál estelente.

 

Elszállt álmok intenek utánam,

néha megcsillan egy fény;

De az ősz búsan zenél!

 

Lomtár a szívem,

leltárt készít; rendet rak.

Vajon mire készül?

Fehér hajfonatom kibontom,

Gyertyák égnek a múltamon.

 

TANGÓ

 

Vanilia  és málna illata keveredik emlékeimben.

A sütőben rozmaringos csirke pirosodik.

Mélyvörös , málna és rózsaillatú vörösbort

ízlelgetek, miközben szemem az óramutatót lesi.

Jöttödet várom.

 

Minden előkészület neked szól.

Az étkezőben az asztalon hófehér

damaszt abroszon, mélykék tányérok mellett

rendben sorakozott evőeszközök, csillogó

poharak állnak, a vázában egy szál fehér rózsa,

az asztal közepén kétágú gyertya ég.

 

Ledobom kötényem.

A zuhanyrózsa alatt

kókusz és rózsaillatot varázsolok bőrömre.

Frissen és illatosan , egy mozdulattal bebújok

könnyű, testhez simuló

mélyzöld, gyöngypántos selyemruhámba.

A  nyári szandálom is

lábamra talál.

Gesztenyebarna hajamat

megcsavarom, franciás konty lesz belőle.

Leheletnyi sminkkel szépítem még magamat,

majd kisétálok a nappaliba.

 

 

Te, egy testet és lelket borzoló szaxofon szólóra

lépsz már a szobámba.

Pontosan érkezel.

Vörös rózsáidat

egy régi, nagymamától örökölt

altwien vázába helyezem.

 

Leülsz a kanapéra, kék szemed mosolyog,

 

Aperitifnek vilmoskörte dukál,

cigarettánkba szippantunk,

udvariaskodunk,

asztalra kerül

a rozmaringtól illatozó vacsoratál.

 

Vaníliás málna-parfém jelzi a vacsora végét.

Vörös boros poharunk összekoccan, felállunk.

A kanapé felé indulnék,

de ekkor megszólal Jacob Gade:

                                              Jalousie tangója.

 

Lekapcsolod a villanyt, csak a gyertyák világítanak.

Könnyű nyári szellő lengeti a függönyt.

Átfogod   derekamat, arcom arcodhoz ér.

A vaníliás - málna, rozmaringos sült-csirke illatában

buja szerelmi zsongásban,

                                                   tangózunk, tangózunk...

 

Verseim videókon, kattints rá !

https://drive.google.com/drive/

 

 

 

”Semmi sem történik ok nélkül. Azokat az embereket, akik kapcsolatba kerülnek veled,és megérintenek érzelmileg, nyolcvan százalékban saját mágnesed,húsz százalékban pedig a külső tényezők vonzották hozzád. Ha látszólag véletlenül is léptek be bizonyos emberek az életedbe, hidd el, jó okuk volt rá.”

( Ruediger  Schache )

 

„ Az egész élet emlékekből áll, csak mindig a jelen pillanat múlik el olyan gyorsan,hogy észre sem vesszük. „

( Tennessee Williams)

 

 

Verseim videókon, kattints rá!

drive.google.com/drive

Ajánlások:

Blog oldalam:

anna-gondolatok.blogspot.com/

vagy

anna-gondolatok.blog.hu/

 

 

Elérhetőség

Anna oldala tobakera@gmail.com