Parfümpróba

Illatok.  Szagok. Milyen meghatározóak tudnak lenni. Még nekünk látóknak is. Akár egy parfüm illat. Akár egy kuglóf, akár egy párna, cigaretta, egy zakó, egy ruha, vagy akár egy bőr illata. Talán még a szoba jellegzetes szaga is az orrunkban marad, vagy a tengerpart sós illata is előtörhet időnként.
  Emlékszem egy filmre. Al Pacino egy vak ezredest alakított a filmben. A nő illata. Igen. Ez a film címe. Nos, itt volt fontos szerepe az illatoknak, amit ő százszorosan jobban érzett vakon, mint egy látó ember.
  Sokszor évtizedek múltán váratlanul ellebeg egy illat, vagy szag előttünk és hirtelen felbukkan a múltunkból valaki vagy valami, mert az illat emlékeket, érzéseket idéz fel bennünk. Az illatok erősen hatnak ránk, befolyásolni tudják hangulatunkat is. Illatoktól akár ellazulhatunk, vagy éppen energiát is kaphatunk.
  Kellemes, pacsuli, büdös, fojtogató, kesernyés, édes, savanyú, dohos, orrfacsaró, füstös, nehéz, könnyű és még sorolhatnám hány féle illat, vagy szag hatja át életünket. Persze, nem csak érzékeljük, hanem mi is árasztunk egyéni szagokat, azaz testszagot, ami olyan majdnem, mint az ujjlenyomatunk. Kísérletek bizonyítják, hogy a párválasztásunkban is szerepet játszanak az illatok, a szagok.
  A napokban egy bevásárló központban jártam és a parfüm részlegben sétálgattam. Nézegettem milyen sok- féle parfüm létezik már. Valóságos édenkert sorakozott a szebbnél szebben formált üvegcsékben. Nos, ki is próbáltam egy-két illatcsodát. Szép komótosan, lassan, ahogy azt kell, a megfelelő helyre szórtam a próbaparfümből. Tudom, hogy minden bőrön másképp bújik elő az illat. Más lesz egy zsíros bőrön, más lesz egy száraz bőrön. Megvártam, hogy az illatanyag, és bőröm kémiai folyamatai kölcsönhatásba kerüljenek. Végül egy Christian Dior, egzotikus virágok, vanília, szantálfa illat összetevőjű parfümére esett volna a választásom. És nem véletlenül. De nem vettem meg, mert túl drágának találtam. Visszaraktam az üvegcsét a helyére. Hirtelen elment a kedvem a további kíváncsiskodástól. Elindultam hazafelé. Szomorúság költözött a szívembe. Pedig már majdnem tíz év telt a magas, szőke, kékszemű, számomra, mindent jelentő férfi halála óta. Tőle kaptam ezt a parfümöt egy felejthetetlen születésnapra. Milyen érdekes! Mintha csak egy kéz vezetett volna ehhez az illathoz. Talán azért, hogy életre keltsem ezen az estén, emlékeimben legalább, azt a gyönyörű öt évet, amit együtt töltöttünk szerelemben, haragban, vitákban, de együttvéve: különös, varázsos hétköznapokban és gyertyafényes ünnepekben.   
   Lám, kellett nekem parfümpróba! De talán mégis csak megérte. Újra éltem a már lassan elfelejtett virágos, egzotikus, vanília és szantálfa illatú, fájdalmassá múlt szerelem - emlékemet.